A Liszt Művészház Kápolnásnyéken a Vörösmarty Emlékház és a Csajághy Laura Szabadtéri Színpad közvetlen közelében található. Az erősen leromlott állapotú – eredetileg istálló – épületet sikerült megmenteni a teljes pusztulástól, átadására 2021 júniusában kerül sor. A rekonstrukció során fontos szempont volt, hogy megőrizzék az épület jellegzeteségeit, ugyanakkor arra is ügyeltek a kivitelezők, hogy újjászületett formája harmonizáljon környezetével. Az épület oldalán helyet kapott a Liszt Ferencet ábrázoló dombormű is. A Liszt Művészház reprezentatív fogadótérként várja az ide érkezőket, valamint a Csajághy Laura Színpad exkluzív vendégeinek fogadására és kiszolgálására is alkalmas az elkészült épület. Létrejötte tovább gazdagítja a Velencei-tó térségének kulturális infrastruktúráját.
A természet kínálta a lehetőséget, hogy a Csajághy Szabadtéri Színpad a domboldal tövében, csodálatosan romantikus környezetben épülhet meg. Ehhez a meseszerű, panorámás kilátáshoz a Művészház elhelyezkedése tökéletesen illeszkedik, egyedülálló rálátást kínálva a színpadra. A Művészház belső terének kialakítása során, ügyeltek arra is, hogy helyet kapjanak a különböző kiszolgáló helyiségek, öltözők és mellékhelyeségek. A XIX. század végéről származó empire szalongarnitúrával berendezését tekintve is különleges és reprezentatív hangulatú fogadótér jön létre. Összeségében a maximális komfort megteremtése a cél, hogy egyedi környezetben minőségi szolgáltatást kapjanak a létesítmény vendégei.
A Művészház elnevezést Vörösmarty Mihály a költő és Liszt Ferenc a zeneszerző barátsága inspirálta. Vörösmarty Mihály géniuszként tekintett Liszt Ferencre, rajongásának kimutatására született Liszt Ferenchez című ódája, ezzel a költeménnyel tisztelgett Liszt munkássága előtt. Liszt Ferenc számára a siker és ünneplés szinte megszokottá vált, mégis, Vörösmarty költeménye különösképp fontos volt számára, olyannyira, hogy válaszlevelet írt viszonzásul, amelynek legszebb sora tükrözi, milyen mély érzéseket indítottak el benne Vörösmarty verssorai: „verset írt hozzám, olyat, aminőt Ön írni szokott, szépet, gyönyörűt.” A költemény megpecsételte kettejük barátságát, amely mély hatással volt mindkét művész életútjára. A Liszt Művészház létrehozása újabb fontos állomása annak a missziónak, amelynek keretében a térség épített örökségei az enyészettől megmentve, és a térség szellemi örökségével összekapcsolva, gazdagítják és élővé teszik kultúránkat. A Liszt Művészház avatására 2022. június 24-én kerül sor. Ekkor a székesfehérvári Vox Mirabilis Énekegyüttes adja elő Kodály Zoltán Liszt Ferenchez című művét, amely Vörösmarty Mihály költeményének megzenésített formája.

Vörösmarty Mihály:
LISZT FERENCHEZ

Hírhedett zenésze a világnak,
Bárhová juss, mindig hű rokon!
Van-e hangod e beteg hazának
A velőket rázó húrokon?
Van-e hangod, szív háborgatója,
Van-e hangod, bánat altatója?

Sors és bűneink a százados baj,
Melynek elzsibbasztó súlya nyom;
Ennek láncain élt a csüggedett faj
S üdve lőn a tettlen nyugalom.
És ha néha felforrt vérapálya,
Láz betegnek volt hiú csatája.

Jobb korunk jött. Újra visszaszállnak,
Rég ohajtott hajnal keletén,
Édes kínja közt a gyógyulásnak,
A kihalt vágy s elpártolt remény:
Újra égünk őseink honáért,
Újra készek adni életet s vért.

És érezzük minden érverését,
Szent nevére feldobog szivünk;
És szenvedjük minden szenvedését,
Szégyenétől lángra gerjedünk;
És ohajtjuk nagynak trónusában,
Boldog - és erősnek kunyhájában.

Nagy tanítvány a vészek honából,
Melyben egy világnak szíve ver,
Ahol rőten a vér bíborától
Végre a nap földerűlni mer,
Hol vad árján a nép tengerének
A düh szörnyei gyorsan eltünének;

S most helyettök hófehér burokban
Jár a béke s tiszta szorgalom;
S a müvészet fénylő csarnokokban
Égi képet új korára nyom;
S míg ezer fej gondol istenésszel;
Fárad a nép óriás kezével:

Zengj nekünk dalt; hangok nagy tanárja,
És ha zengesz a múlt napiról,
Légyen hangod a vész zongorája,
Melyben a harc mennydörgése szól,
S árja közben a szilaj zenének
Riadozzon diadalmi ének.

 Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban
Őseink is megmozdúljanak,
És az unokákba a halhatatlan
Lelkeikkel visszaszálljanak.
Hozva áldást a magyar hazára,
Szégyent, átkot áruló fiára.

És ha meglep bús idők homálya,
Lengjen fátyol a vont húrokon;
Legyen hangod szellők fuvolája,
Mely keserg az őszi lombokon,
Melynek andalító zengzetére
Fölmerűl a gyásznak régi tére;

S férfi karján a meggondolásnak
Kél a halvány hölgy, a méla bú,
S újra látjuk vészeit Mohácsnak,
Újra dúl a honfiháború,
S míg könyekbe vész a szem sugára,
Enyh jön a szív késő bánatára.

És ha honszerelmet költenél fel,
Mely ölelve tartja a jelent,
Mely a hűség szép emlékzetével
Csügg a múlton és jövőt teremt,
Zengj nekünk hatalmas húrjaiddal,
Hogy szivekbe menjen által a dal;

S a felébredt tiszta szenvedélyen
Nagy fiakban tettek érjenek,
És a gyenge és erős serényen
Tenni tűrni egyesűljenek;
És a nemzet, mint egy férfi, álljon
Érc karokkal győzni a viszályon.

S még a kő is, mintha csontunk volna,
Szent örömtől rengedezzen át,
És a hullám, mintha vérünk folyna,
Áthevűlve járja a Dunát;
S ahol annyi jó és rosz napunk tölt,
Lelkesedve feldobogjon e föld.

És ha hallod, zengő húrjaiddal
Mint riad föl e hon a dalon,
Melyet a nép millió ajakkal
Zeng utánad bátor hangokon,
Állj közénk és mondjuk: hála égnek!
Még van lelke Árpád nemzetének.

1840. november, december eleje

Liszt Ferencz levele - Vörösmarty Mihályhoz

Teleki Sándor gróf útján arról értesülök, hogy Tekintetességed azzal tisztelt meg, hogy verseket írt hozzám, olyat, aminőt Ön írni szokott, szépet, gyönyörűt. Nem tudom eléggé kifejezni, mennyire hízeleg ez énnekem s engedje meg, hogy mindennapi keresettség nélkül megmondhassam, mily mélyen meg vagyok hatva, hogy még oly friss emlékezetében élek.
A jövő tavasszal ismét Pesten leszek. Mikor három éve a várost elhagytam, azt a büszke reményt vittem keblemben magammal, hogy ama mély és dicsőséges rokonszenvre, amely hozzám fűződött, nem mutatom magam méltatlannak. Ön ítéletet tesz hitemről; legyen azonban irántam – kérem – sok elnézéssel s némi barátsággal, s ennek fejében számítson őszinte odaadásom s hálámra.

Kryzanovitz, 1848 márcz.17. Liszt F.

"Az idők és műfajok találkoznak Kápolnásnyéken” – fogalmazott Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki a napokban a kápolnásnyéki Halász-kastélyba és a Liszt Művészházba is ellátogatott – közölte a FEOL. A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, valamint a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola szakmai munkájába tekintett be múlt heti látogatása alkalmával Csák János. A kulturális és innovációs miniszter a kápolnásnyéki Halász-kastélyban látható Csernus és Boldi kiállítást tekintette meg, majd ellátogatott a Liszt Művészházba. A minisztert Rodics Eszter, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke és a Halász-kastély igazgatónője fogadta.

feol.hu

facebook.com

A héten zajlott, és ma ér véget az az alkotótábor, amely része a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Kreatív Európa nyertes pályázatának. Pajták, csűrök, régi gazdasági épületek újrahasznosításának tervezése a cél, amely tevékenységben építészek és művészek dolgoznak, alkotnak együtt. Fekeden járva fantasztikus élményekkel és látvánnyal ihletődtek művészeink és építészeink majd a Liszt Művészház szolgált az alkotómunka helyszínéül. Termékeny, nagyszerű hetet zártunk ma, de a közös munka folytatódik erdélyi és német partnereinkkel.