A Liszt Művészház Kápolnásnyéken a Vörösmarty Emlékház és a Csajághy Laura Szabadtéri Színpad közvetlen közelében található. Az erősen leromlott állapotú – eredetileg istálló – épületet sikerült megmenteni a teljes pusztulástól, átadására 2021 júniusában kerül sor. A rekonstrukció során fontos szempont volt, hogy megőrizzék az épület jellegzeteségeit, ugyanakkor arra is ügyeltek a kivitelezők, hogy újjászületett formája harmonizáljon környezetével. Az épület oldalán helyet kapott a Liszt Ferencet ábrázoló dombormű is. A Liszt Művészház reprezentatív fogadótérként várja az ide érkezőket, valamint a Csajághy Laura Színpad exkluzív vendégeinek fogadására és kiszolgálására is alkalmas az elkészült épület. Létrejötte tovább gazdagítja a Velencei-tó térségének kulturális infrastruktúráját.
A természet kínálta a lehetőséget, hogy a Csajághy Szabadtéri Színpad a domboldal tövében, csodálatosan romantikus környezetben épülhet meg. Ehhez a meseszerű, panorámás kilátáshoz a Művészház elhelyezkedése tökéletesen illeszkedik, egyedülálló rálátást kínálva a színpadra. A Művészház belső terének kialakítása során, ügyeltek arra is, hogy helyet kapjanak a különböző kiszolgáló helyiségek, öltözők és mellékhelyeségek. A XIX. század végéről származó empire szalongarnitúrával berendezését tekintve is különleges és reprezentatív hangulatú fogadótér jön létre. Összeségében a maximális komfort megteremtése a cél, hogy egyedi környezetben minőségi szolgáltatást kapjanak a létesítmény vendégei.
A Művészház elnevezést Vörösmarty Mihály a költő és Liszt Ferenc a zeneszerző barátsága inspirálta. Vörösmarty Mihály géniuszként tekintett Liszt Ferencre, rajongásának kimutatására született Liszt Ferenchez című ódája, ezzel a költeménnyel tisztelgett Liszt munkássága előtt. Liszt Ferenc számára a siker és ünneplés szinte megszokottá vált, mégis, Vörösmarty költeménye különösképp fontos volt számára, olyannyira, hogy válaszlevelet írt viszonzásul, amelynek legszebb sora tükrözi, milyen mély érzéseket indítottak el benne Vörösmarty verssorai: „verset írt hozzám, olyat, aminőt Ön írni szokott, szépet, gyönyörűt.” A költemény megpecsételte kettejük barátságát, amely mély hatással volt mindkét művész életútjára. A Liszt Művészház létrehozása újabb fontos állomása annak a missziónak, amelynek keretében a térség épített örökségei az enyészettől megmentve, és a térség szellemi örökségével összekapcsolva, gazdagítják és élővé teszik kultúránkat. A Liszt Művészház avatására 2022. június 24-én kerül sor. Ekkor a székesfehérvári Vox Mirabilis Énekegyüttes adja elő Kodály Zoltán Liszt Ferenchez című művét, amely Vörösmarty Mihály költeményének megzenésített formája.
Vörösmarty Mihály:
Hírhedett zenésze a világnak, |
Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban Őseink is megmozdúljanak, És az unokákba a halhatatlan Lelkeikkel visszaszálljanak. Hozva áldást a magyar hazára, Szégyent, átkot áruló fiára. És ha meglep bús idők homálya, Lengjen fátyol a vont húrokon; Legyen hangod szellők fuvolája, Mely keserg az őszi lombokon, Melynek andalító zengzetére Fölmerűl a gyásznak régi tére; S férfi karján a meggondolásnak Kél a halvány hölgy, a méla bú, S újra látjuk vészeit Mohácsnak, Újra dúl a honfiháború, S míg könyekbe vész a szem sugára, Enyh jön a szív késő bánatára. És ha honszerelmet költenél fel, Mely ölelve tartja a jelent, Mely a hűség szép emlékzetével Csügg a múlton és jövőt teremt, Zengj nekünk hatalmas húrjaiddal, Hogy szivekbe menjen által a dal; S a felébredt tiszta szenvedélyen Nagy fiakban tettek érjenek, És a gyenge és erős serényen Tenni tűrni egyesűljenek; És a nemzet, mint egy férfi, álljon Érc karokkal győzni a viszályon. S még a kő is, mintha csontunk volna, Szent örömtől rengedezzen át, És a hullám, mintha vérünk folyna, Áthevűlve járja a Dunát; S ahol annyi jó és rosz napunk tölt, Lelkesedve feldobogjon e föld. És ha hallod, zengő húrjaiddal Mint riad föl e hon a dalon, Melyet a nép millió ajakkal Zeng utánad bátor hangokon, Állj közénk és mondjuk: hála égnek! Még van lelke Árpád nemzetének. 1840. november, december eleje |
Liszt Ferencz levele - Vörösmarty Mihályhoz
Teleki Sándor gróf útján arról értesülök, hogy Tekintetességed azzal tisztelt meg, hogy verseket írt hozzám, olyat, aminőt Ön írni szokott, szépet, gyönyörűt. Nem tudom eléggé kifejezni, mennyire hízeleg ez énnekem s engedje meg, hogy mindennapi keresettség nélkül megmondhassam, mily mélyen meg vagyok hatva, hogy még oly friss emlékezetében élek.
A jövő tavasszal ismét Pesten leszek. Mikor három éve a várost elhagytam, azt a büszke reményt vittem keblemben magammal, hogy ama mély és dicsőséges rokonszenvre, amely hozzám fűződött, nem mutatom magam méltatlannak. Ön ítéletet tesz hitemről; legyen azonban irántam – kérem – sok elnézéssel s némi barátsággal, s ennek fejében számítson őszinte odaadásom s hálámra.
Kryzanovitz, 1848 márcz.17. Liszt F.
Sikerrel indultak el szakköreink
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola a Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával megkezdte szakkörszervezői munkáját. Elsőként a gyertyakészítő szakkör tagjai találkoztak szombaton a Liszt Művészházban, és ismerkedtek meg egymással, valamint a gyertyakészítés legfontosabb tudnivalóival és alapanyagaival.
A gyöngyfűző szakkörön egysoros kaláris, szivárványos fa nyaklánc és a közelgő nemzeti ünnepre való tekintettel már gyöngyfűzött kokárda is készült.
Szakkörök indulnak Művészházunkban
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola a Nemzeti Művelődési Intézet ASzakkör programjához kapcsolódva gyöngyfűző, makramé, nemezelés és quilling szakköröket indít Kápolnásnyéken.
A részvétel ingyenes, a szakköri eszközöket és alapanyagokat az NMI jóvoltából térítésmentesen biztosítjuk, a résztvevőknek csupán néhány kiegészítőt kell hozniuk (az alábbi lista szerint).
A szakkörök időpontjai: terveink szerint késő délutáni órákban és hétvégén. A pontos időpontok a jelentkezőkkel történő egyeztetés alapján kerülnek kialakításra.
Szakkörönként 20 alkalmat tervezünk.
Jelentkezni az alábbi űrlapokon lehet:
Gyöngyfűzés
https://forms.gle/VTCMidWBsc4Johib6
Makramé
https://forms.gle/bKemXq6jsx17iwBH6
Nemezelés
https://forms.gle/LwyF4AoUiVnnbNaR9
Quilling
https://forms.gle/CMegZBCLfgViix5F7
Jelentkezéseiket a beérkezések sorrendjében, a rendelkezésre álló helyek erejéig tudjuk fogadni. A jelentkezés elfogadásáról 2023. január 31-ig visszaigazolást küldünk.
Szeretettel várjuk Önöket szakköreinkre!
Közel 100-an vettek részt a kápolnásnyéki Konferencián
Január 17-én A pajtától a múzeumig - új közösségi terek a közgyűjteményekben, a közművelődésben és a népfőiskolai mozgalomban címmel rendezett nagysikerű konferenciát a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Kápolnásnyéken, a Liszt Művészházban. A közel 100 érdeklődőt délelőtt különleges, ismeretterjesztő előadásokkal, délután pedig A „Hagyomány, örökség, közösség – mit jelent mindez a gyakorlatban és a 21. században?” című Örökség Műhely kerekasztal-beszélgetéssel várták.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány egy erdélyi és egy németországi szervezettel együttműködve pályázatot nyert a Kreatív Európa keretében Csűrök és pajták: a lakás és a kultúra minőségi terei tematikában. A projekt átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a minőségi épített környezet kialakításához Európa vidéki térségeiben, ennek érdekében csűr- és pajtaátalakítások innovatív és zöld megoldásainak tervezésével és népszerűsítésével foglalkozik majd. Az átalakítások építészmérnökök és képzőművészek közös munkájának eredményeként születnek meg. Mindennek különös jelentősége van Közép- és Kelet-Európában, ahol több millió családi gazdaságban még mindig állnak ilyen épületek, de a hagyományos mezőgazdaság megszűnésével a csűrök fokozatosan elvesztik eredeti funkciójukat.
Az ingyenes konferencia központi célja volt, hogy ezt a rendkívül fontos témát tovább gondolja, kibontsa, s a jövőbeni lehetőségeket felvázolja. A rendezvény helyszínválasztása sem volt véletlen: a Liszt Művészház az egykori gazdasági épület (valaha istálló) kulturális térként történő újjászületésének csodálatos példája. Erről bővebben L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola védnöki testületének tagja is szólt köszöntőjében. Kiemelte, hogy a modern kor elvárásainak megfelelően „az épületen annyi napelem van, hogy nem csak saját maga teljes energiaigényét fedezi, hanem a szomszédban lévő Csajághy Laura Szabadtéri Színpad nyári energiaigényét is. Így számolták ki a mérnökök, az első félév pedig vissza is igazolta azt, hogy itt annyi áramot termelünk, amely sokszorosa a ténylegesen felhasznált mennyiségnek”. Hangsúlyozta azt is, hogy szellemi kapacitás, tudás, koncepció, ambíció, elkötelezett szakember és jó szándék van, sőt, a közönség és a kulturális programok iránti igény is megjelenik. A térség jelentősebb kulturális közösségi tereit is megemlítette, melyek nagy népszerűségnek örvendenek a velencei-tavi, a székesfehérvári és fővárosi látogatók körében is. Szólt a Halász-kastélyról, a Vörösmarty Emlékházról, a Csajághy Laura Színpadról, s a velencei Meszleny-kastélyról, ahol a tervek szerint szintén közösségi és kulturális tér jöhet létre a közeljövőben.
A megnyitó, köszöntő után színvonalas szakmai előadások várták a közönséget. Rodics Eszter, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke a házigazda szerepét is betöltő intézmény szerteágazó munkásságáról, hangsúlyos fejlesztéseiről és jövőképéről szólt „Épített örökség – közösségépítés a Művészeti Népfőiskola munkájában” címmel. Bemutatta a már működő létesítményeket, megvalósult programokat, s az épített örökség megóvására, új funkciókkal való felruházására is szép példákat sorolt. A Művészeti Népfőiskola sokszínű tevékenységét a széles kapcsolati háló, együttműködési sor és tagintézmények sokasága, míg munkájának sikerét a több mint százezres látogatószám bemutatásával is szemléltette.
Ezután L. Simon László tartotta meg „A XXI. század kulturális-közösségi terei – szükség van-e újak létrehozására?” című előadását. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nemcsak feltette a kérdést, hogy szükség van-e újabb közösségi terekre, s ha igen, akkor azoknak milyeneknek kell lenniük, hanem rámutatott: az új kulturális-közösségi terek létrehozásáról annak tudatában kell gondolkodnunk, hogy fenn tudjuk-e őket tartani, s a jelenlegi rezsiköltségek mellett tudjuk-e őket hosszútávon működtetni.
A Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos olyan néprajzi kiállításokról tartott rövid előadást, melyek gazdasági épületekben leltek tökéletes otthonra. Konkrét példákon keresztül szemléltette egy-egy új kiállítótér kialakításának folyamatát. Előadásában beszélt a tájházakra vonatkozó szempontokról s az istálló épületek kiállítótérré való átépítéséről is.
A Merre tartasz Vasi Skanzen? kérdésre dr. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója, a Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke, s Kmellár Viktória, a Vasi Skanzen néprajzos-muzeológusa adták meg a választ. „Quo vadis Vasi Skanzen? című előadásuk során elsőként dr. Csapláros Andrea szólalt fel, aki a Tündérkert és az EUREVITA Pannonia programokat említette meg. Utóbbi a kihalóban lévő mesterségek felélesztésére fókuszál, mely múzeumi, s üzleti alapon valósul meg: „felélesztjük és tanítjuk ezeket a mesterségeket, akár a történelmi vármegyében, akár az Őrségben.” – emelte ki a Savaria Múzeum igazgatója. Kmellár Viktória arról beszélt, hogyan használják s milyen funkciókat töltenek be a Vasi Skanzenben az egyes gazdasági épületek. Rámutatott, kiállítóhelyként, raktárhelyiségként, valamint közösségi-kulturális térként is funkcionálnak.
Dr. Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója előadásában (Közösségi terek és eredmények a közművelődésben) a Nemzeti Művelődési Intézet hitvallásával, feladataival, sokszínű munkájával is megismertette a hallgatóságot. Kulturális intézmények és szakemberek, közművelődési intézményi és szakemberellátottság, szakmai képzések, szakmai továbbképzések és a közművelődési finanszírozás és tevékenységek adatai mellett hangsúlyos szerepet kapott gondolatai között a már működő közösségek, jó gyakorlatok bemutatása.
Rodics Gergely, az Agri-Cultura-Natura-Transylvaniae Egyesület elnöke a Csűrök és pajták: a lakás és a kultúra minőségi terei című pályázat koncepcióját, folyamatát, terveit vázolta a közönségnek. Csűrtulajdonosként is példát mutatva állt a közönség elé, szólt az Erdélyben e téren elért sikerekről, s megtudhattuk, hogy nemcsak a helyi közösségek, hanem még III. Károly angol király is szívesen látogatja e felújított épületeket.
Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója a „PajtaKult – a puritán terek életre keltek” címmel mesélt a pajtákra kulturális térként tekintő projekt sikerességéről, alapkoncepciójáról. Bemutatta a felújított pajtákban rejlő lehetőségeket, videobejátszásokkal színesítve előadását.
A konferencia első részét a Hagyományok Háza Hálózat vezetője, Tóth János zárta. „Csűrök és pajták – funkcióváltás vagy hangsúlyeltolódás?” tette fel a kérdést, majd fejtette ki véleményét. A hálózatvezető ismertette a csűrök, pajták néphagyományban betöltött szerepét, a megnevezések eredetéről, pontos meghatározásáról is szólt, bemutatta az épületek felépítését és a bennük megvalósuló nem gazdasági tevékenységeket, közösségi programokat, táncalkalmakat. A jelenbe „ugorva” a PajtaKult program határon túli helyszíneit ismerhette meg a közönség, kiemelve egy-egy különleges helyszínt s az ahhoz kapcsolódó programokat.
Az egész napos rendezvény második felében kerekasztal-beszélgetés várta a nagyszámú és lelkes közönséget „Hagyomány, örökség, közösség – mit jelent mindez a gyakorlatban és a 21. században?” címmel. Az esemény, melynek Hamvas Bélától kölcsönzött mottója: „a hagyomány az embernek visszaadja önmagát”, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szervezésében valósult meg. A remek hangulatú és inspiráló beszélgetés során Sebő Ferenc, Liber Endre, Rodics Gergely, valamint Novák Péter gondolatait ismerhettük meg a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke, Rodics Eszter moderálása mellett. A beszélgetés során kísérletet tettek arra, hogy a hagyomány, örökség, közösség fogalmát körbejárják, megvizsgálva, hogy e fogalmak mit jelentenek a résztvevőknek, változtak-e jelentéseik, illetve azt, mi a mai ember felelőssége e fogalmak élővé tételében.
Sebő Ferenc a beszélgetésen elmondta, szerinte a jelenlegi fejlett technika negatív hatása, hogy enged ostobának lennünk. „A fiatalokat arra tanítja, hogy felesleges írni, olvasni, a technika ugyanis megengedi azt, hogy ne kelljen koncentrálnunk” – emelte ki a Kossuth-díjas énekes, hozzátéve, hogy a technika fejlődése ugyanakkor hatalmas lehetőség is, ha jó célra hasznosítjuk azt. Kiemelete a „kommunikációs szentháromság” a beszéd, az ének és a tánc hatalmas jelentőségét, amelyet nem szabad elveszítenünk. Lesznek-e most születő hagyományok, s teremtünk-e egyáltalán hagyományokat, melyek gyökeret verhetnek? – tette fel kérdéseit a rendezvény elején Novák Péter, melyekre Sebő Ferenc reflektált: „a hagyomány értékeivel kezdtünk el foglalkozni a gyakorlatban, azonban minél többet beszélünk a hagyományokról, annál kevésbé éljük meg azokat természetesen, és így azok annál inkább tűnnek el.” A beszélgetés résztvevői kitértek a hagyományőrzés, a szellemi, illetve épített örökség s a közösségépítés hangsúlyos témakörére is. Liber Endre fiatalkori, iskolás emlékeit említette és hangsúlyozta: a tánc, a hangszerek, énekek ismerete 20-30 évvel ezelőtt önszerveződő közösségek létrehozását eredményezte. Majd az örökség fogalmáról szólt a Halmos Béla Kollégium vezetője: „az örökség azzal foglalkozik, hogy a hagyományban átörökített tudást tudatosan megőrizze, továbbadja, s elhelyezze abba az időintervallumba, amelyben a mai ember él”. Rodics Eszter elmondta: meg kell találnunk, fel kell fedeznünk a jelenben élő hagyományainkat, melyeket a ma nyelvén tudunk megfogalmazni, és hozzátette, szellemi és épített örökségünk őrtűzként kell irányt mutasson, elősegítve organikus közösségek megszületését. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyenek a mai közösségeink, Rodics Gergely elmondta: Budapestről költözött Székelyföldre, ekkor kezdte igazán megtapasztalni, hogyan is működik egy összetartó közösség, majd személyes történetét mesélte el. Kiemelte: Székelyföldön a közösségnek volt, s jelenleg is van egy erős belső kohéziója, melynek köszönhetően veszélyhelyzetben a közösség tagjai kisegítik egymást. A zenész, színész, rendező Novák Péter jelenlegi munkájáról szólt, A falu bolondja című sorozatról, mely az egyes faluközösségeket mutatja be a nézőknek. „Különböző értékrendű hitrendszerek, kölcsönhatások alapján jönnek létre olyan erős közösségek, melyek jól működnek. Az örökség fontos, mert a magyar kultúra kell, hogy művelhető legyen, s a hozzáférhetőség is hangsúlyt kell kapjon, hogy megismerhető, kutatható legyen.” – hangsúlyozta Novák Péter. Liber Endre a közösségépítés témájához a Trilla fesztivált hozta példának, amely nagy népszerűségnek örvend Martonvásár és a Velencei-tó térségében. A három napos kulturális, szabadtéri fesztivál lehetőséget biztosít arra, hogy az egymástól elszigetelt közösségek, illetve a különböző generációk találkozási pontja legyen. A helyi művészeti közösségeket és a táncosokat is bevonjuk a szervezésbe – mondta a népzenész, és kiemelte, nagyon fontos, hogy az ember élete egy pontján ráeszméljen: amit élete során közösségeitől kapott, azt adja is vissza valamilyen módon. A kerekasztal beszélgetés a remény és optimizmus hangján zárult: ha személyes felelősséget vállalunk abban, hogy közösségformáló munkánkat abban a szellemben végezzük, hogy az örökségeinket megismerve hagyományainkat együtt éljük meg, életben tarthatók vagy újraéleszthetők közösségeink.
Egy többéves terv megvalósításának része, első lépése volt a kerekasztal-beszélgetést is magába foglaló A pajtától a múzeumig - új közösségi terek a közgyűjteményekben, a közművelődésben és a népfőiskolai mozgalomban konferencia, mely a szervezők és a résztvevők, előadók, szakemberek és közönség visszajelzései alapján is elérte célját: egy közös gondolkodást indított el a pajtákban, csűrökben rejlő további kulturális lehetőségekről, s párbeszédet, beszélgetést folytatott a kulturális-közösségi életről.
Kapcsolódó cikkek:
feol.hu
magyarnemzet.hu
A pajtától a múzeumig - konferencia
Jelentkezés: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Megjelent cikkek:
2475 Kápolnásnyék, Vörösmarty utca 41.
a Művészház bérelhető kulturális rendezvényekre, privát eseményekre, céges eseményekre,
kérje ajánlatunkat:
info@liszmuveszhaz.hu
Tájékoztató rendezvényeken készülő fényképfelvételekről és azok felhasználásáról:
A Csajághy Laura Színpad Közhasznú Nkft. (Szervező), mint a Liszt Művészház üzemeltetője tájékoztatja a művészház rendezvényein résztvevőket, hogy az eseményeken fényképfelvételeket készíthet.
A rendezvényeken részt vevők a belépőjegy megvásárlásával elfogadják és kifejezetten hozzájárulnak ahhoz, hogy róluk fényképfelvétel készüljön. Tudomásul veszik, hogy a rendezvényen készült fotókat a Szervező a honlapján és közösségi média oldalain a rendezvény népszerűsítése, a rendezvényről tájékoztatás céljából felhasználhatja.
A rendezvényről készült felvételeket a Szervező átadhatja a rendezvény fellépőinek, szereplőinek honlapjukon és közösségi média oldalaikon való felhasználásra.
A fényképek törlése indokolt esetben kérhető az info@lisztmuveszhaz.hu e-mail címen.